Márc 2. Biciklitúra a tóhoz, ami ott van.
Ezt terveztük. A hivatalos nevén Ullibarri-víztározó köré elmenni ingyen bérelt bringával. Mámegin sikerült elaludni, szóval délre készülődtünk egyáltalán össze s elindultunk az Hegoalde (Civic Centro) felé. Épp fociztak de bringák csak márc. 14.-től állnak rendelkezésre. Úgyhogy minden spanyoltudásomat összeszedve elkértem Luis bringáját, amit odaadott, rendes volt. Luis Garcia Altarriba – a pizzafutár főbérlőnk, azonkívül régészhallgató. Pedig a bringája életveszélyesnek bizonyult. Robi meg Katiét (ami igazából a Migié, csak ő leszarja) hozta. Szal oda is el kellett menni.
A Luisé kormányát mindig meg kellett húzni, hogy ne lifegjen fel-le, ide-oda. Persze szerszáma nem volt, se Katának a Migiéhez, se más lakótársának. De a sválycibicska mindenre jó. Ennyit a spanyolokról. Plusz a nyerge telejsenig becsúszott menet közben folyamatosan. Végre elindultunk. Mentünk vagy 50 km-t, de lehet, hogy csak 40-t.
Találtunk a Boulevard (a városközponttól É-ra levő naaagy bevásárlóközpont és pláza) mellett egy pont arra vezető bicikli-utat és rövidesen megleltük a Via Verdét, amit kerestünk. Pár falu és szép tágas táj után a víztározó is feltűnt. A gátat is meglestük amennyire lehetett és rátértünk a tó körüli útra. Iszonyatszép. 50 m-enként meg lehetne állni fényképezni.
Az elején sziklás, kopáras partvonal, aztán a félszigeti falu után (képeslapi panoráma, templom, régi-új kőházak - Ullibarri), ahol pihentünk egy kicsit, laposabb, erdősebb. Fenyvesek sokhol. Meg pallók. Vigyázz baszkul: Kontuz! Látszik jól az Urkiola-hegység oda az Anbotóval. Kis szakaszt a betonúton is mentünk, átkeltünk a tavon is egy magas hídon. 400 m legalább . A hossza. Volt egyik falunak vára is, de az nagyon kiesett. Valahol a tavon capoiera-edzés hangjai hallatszottak. Szép romtemplom a híd után. Bika és tehén szabadon. Már a strandon is voltak emberek, de a vízben azért még nem. Vöcsköt is. Láttunk mindenféle állatot és még keselyűt is. Najó ez is állat, de legalábbis élőlény. Hazafelé is megtaláltuk az utat, semmi különös, de azért lehet, hogy főúton nem kéne bringázni. városban kevergés után visszaadtuk Katának a bringáját és uzsgyi haza.
Volt rétegfej-kibukkanás, panoráma-fotózás, bika-kergetés az nem, meredek részek annyira nem. A tavat viszont hegyek veszik körül és legnagyobb része védett terület is. Viszont ha ügyesen átszakítanánk a gátat, elöntené a várost :P.
